Körösfői Riszeg alatt...
Körösfőn hirtelen, mintha megszakadt volna az a hőségriadó, amitől tartottunk. Szellős, meghitt koncertet tarthattunk a szép számú közönség előtt. Messziről jött emberek, kedves, régi ismerős arcok fogadtak az Öreg Malom rögtönzött szabadtéri színpadán. Itt magaslott fölöttünk a Körösfői Riszeg. Kell-e ennél szebb, jobb hely, hogy kedvenc kalotaszegi dalunkat elénekelhessük itt, a valós helyszínen? "Körösfői Riszeg alatt három kislány zabot arat."
Remek bogrács volt a vacsoránk, majd háromfelé szállásoltuk el a Filiseket. Egy busz Nyárszóra ment, ez Körösfőhöz tartozó kis falucska úgy 8 km-re. A sportcsarnok bematracozott előterében aludt 25 fő, a maradék pedig a kultúrházban kapott ugyancsak matracos szállást. Remekül aludtunk. Körösfőn s a környéken rettenetes az aszály, óriási a vízhiány, ezért elfogadtuk, beletörődtünk, hogy a mai tisztálkodás elmaradt.
A reggelink igazi szeretetlakoma volt. A körösfői és a nyárszói családok összeforrott közössége varázsolt számunkra bőséges svédasztalos reggelit: lekvár, zakuszka, szalámi, rántotta, házi paradicsom, uborka különböző ízben, színben, változatban.
A vendégfogadó közösségtől énekszóval búcsúztunk, majd készült egy közös csoportkép a körösfői templom bejáratánál. A templomhoz a forgalmas országút mentén gyalogosan, fegyelmezetten, rendezett felvonulással tudtunk eljutni. Volt bőven integetés, dudaszó az arrajárók részéről.
Jól indult a turné, már első nap csupa szeretetet kaptunk.
Az utazásunk Mátészalkára rövid. Kellemes, kényelmes, határellenőrzés nincs, a buszok csak úgy repülnek, a buszon van bőven hely, mindenki lelkesedik..... még telefon-megvonás sem volt.
Képek itt!
Mátészalkán
a Képes Géza Iskolához érkeztünk. Fuszulykaleves és túrós laska volt az ebéd. Finom volt, éhesek voltunk, jól is esett, majd máris elszállásoltak. Ugyanabban a kollégiumban kaptuk a szálláshelyet, mint 20 évvel ezelőtt, 2005. augusztus 20-án. A hely ugyanaz, de a kollégium nem a régi. Felújított, szállodai minőségű, kényelmes, szép épületté vált a valamikori bentlakás.
Amerre jártunk Mátészalkán mindenütt rend, tisztaság, csodálatosan karbantartott zöld övezetek és fenséges nyugalom. (A Főtéren épült egy Makovecz Imre által megálmodott kávézó. Pompázatos. Ha csak ez épült volna, amióta nem jártunk itt, akkor is haladásnak lehetne nevezni.)
Koncertünk este volt a Főtéren. A Városvezetés az ottlétünk tiszteletére augusztus 18-ra előrehozta az államalapítás ünnepét. Hangversenyünk előtt sor került a Pro Urbe díjak kiosztására, s meglepetésünkre arra is, hogy lehűlt az idő. Így néhány vaczogó visszaszaladt a beszédek alatt a bentlakásba melegebb ruháért. Ez a hűvös idő, a csodafogadás és hogy az Anyaországban énekelhetünk 9,80-as koncertet eredményezett. Utána nyugis este....a telefonok "elkobozva".
A mátészalkai látogatásunk csúcspontja a 19-i, másnapi Képes Géza Általános Iskola meglátogatása volt. Vakációban az iskolalátogatás nem igazán kecsegtető, biztató. DE! Ez az iskola más volt, ahogy beléptünk az épületbe, teljesen elvarázsolt, lenyűgözött. Az intézmény igazgatója Pénzes Ottó, Príma Primissimás cimboránk vezetett végig az érdekesebbnél-érdekesebb, ötletesebbnél-ötletesebb osztálytermeken. Egyik ámulatból estünk a másikba, milyen csodálatos gyermekközpontú tanintézetet hoztak létre. A legjobban az angol szakterem tetszett, ami Londonnak volt felöltöztetve Big Bennel, Westminsterrel, angol zászlókkal, iskolabuszoknak álcázott padokkal, királynéval. De volt Harry Potter szoba, csillagászterem, a történelem kabinet egy valóságos múzeum. Mindenütt könyvek a gyermekek rendelkezésére, a folyosón az öltözőszekrényekre idézetek, híres mondások. A konyhakert is maga volt a csoda. A gyermekek maguk gondozzák, ápolják a növényeket, zöldségeket, ezeket majd a konyhateremben feldolgozzák a technológia órákon. Életszerű tanórák lehetnek. Bezzeg! Amerre jártunk az iskolalátogatás alatt mindenütt a magyar szellemiséggel és életérzéssel találkoztunk. Pénzes Ottó igazgató úr nemhiába volt Príma Díjas. Egy egész napot tudtunk volna ebben az iskolában eltölteni.
Amíg a csodaiskolát bejártuk, az égiek jól befűtöttek, strandolásra indultunk. Mátészalkán 20 évvel ezelőtt egyetlen medencében ugráltunk, most fel sem lehet ismerni. Teljes biztonságban, különféle medencékben örülhettek a filisek a nyárnak. Kedvenc búvárjátékunk a "Halálozás", avagy ki bírja tovább a víz alatt? is volt a strandon. Nagy meglepetésünkre Vass Réka nyerte meg a versenyt.
Sajnos ez az önfeledt fürdőzés meg is mutatta magát a nyíregyházi esti koncerten. Noha még van energia otthonról és banánnal is pótoljuk, egyeseken észre lehetett venni a hangverseny alatt a fáradtságot. Képek itt!
A nyíregyházi élményekről a következő bejegyzésben olvashatnak a Filikövetők.
Régi kapcsolat fűzi a gyermekfiliseket a budapesti Járdányi Pál Zeneiskolához. Bertalan Örs hegedűtanár és zenekarvezető a kapcsolat mozgatórugója. 
Ne ijedjetek meg, csak a régi kopottat egy újra! Számos gyermek és ifjú gyülekezett a zászló alatti téren - a szentegyházasfalvi Huszártanya előtti zöld pázsiton. Trianoni megemlékezésre találkoztak hódmezővásárhelyi, pécsi és helyi iskolások, meghallgatták Szabó Enikő tanci gondolatait: a "ránk dobott kövekből lépcsőt építsünk!", majd a nagyfalusi plébános Úr áldásában részesültünk. A Huszárkapitány és a polgármesterünk is arra biztattak, hogy a csüggedés ideje lejárt, egyetértésben kiállással és munkával juthatunk előre Itthon, - és otthon. 
Egy hete zajlott az utóbbi évek legfényesebb pünkösdi búcsús ünnepe. Hétágra sütött a nap, baj, rendbontás híján elégedett zarándok vendégekkel tartottuk a hagyományos "énekórát", rég nem látott barátokkal vitattuk az örök igazság rejtelmeit.
