Erdélyország felé...

                Éjjel 2-kor érkeztünk révbe, a zalaegerszegi bentlakás  nemrég elhagyott ágyaiba. Életmentő helyszín volt, a reggeli csodás. Megdicsértük a kapus néni remek baracklekvárját, amit a fogadásunkra adományozott. Egy adakozó felszámolt könyvtárának könyveit is vihettük ajándékba. A kiértékelő és indulás drámamentes. Alig várjuk a zalaegerszegi hagyományőrzőket, vendégfogadóinkat, hogy meghálálhassuk ezt a remek lehetőséget.

                Az elmaradhatatlan Tescozásra Budapest határában került sor, gyors étkezés a buszok árnyékában (Csilla-szendvics, Kati-májas), aztán kétharmados többséggel Biharkeresztesig utaztunk. Ezalatt a buszokon érdekes nyelvjáték indult: a turné élményeit összefoglalva párosával kellett írjanak alliterációt (ugyanolyan betűvel kezdődő szavakból álló) szövegeket és eszperente (egyféle magánhangzókat tartalmazó) mondatokat. Ezekből kattintással lehet olvasni itt, ott,  itt, ott,.

Az étkezésünk Biharkeresztesen Szarvason főzött kétfogásos estebéd volt, amit Katona Csaba a kisbusszal szállított. Azért esett a választásunk a biharkeresztesi elfogyasztásra, mert az utolsó percben született elhatározás, hogy nem a déli pályán, hanem északon utazunk haza. Polgármesteri fogadásban részesültünk. Jó testvérek!

                Ennyi kalandozás után már gyermekjáték volt a határátlépés és reggel fél ötkor  sikeresen lezártuk a FILI 2024-ES NYUGATI HADJÁRATÁT.

Hazatértek a Filisek, székelyhon cikk itt!

Haáz Kati képei itt!