Márton Áron hangverseny

Csíksomlyó, 2016. február 12.

Mélyen tisztelt nagyérdemű közönség,

Kedves ünneplő barátaink!

Nótánk szálljon, ily szép nap csak ritkán virrad ránk!

1982 óta énekeljük ezt a művet és mindig úgy érezzük, hogy az együtténeklés, találkozás ünnepét tartjuk. Különösen ma, amikor Márton Áron püspökünkre emlékezünk, felszentelésének hetvenhetedik évfordulóján. Mai hangversenyünkre Ferences István költő verses himnuszát tanultuk meg, mely Márton Áron püspök urat dicséri, zenéjét egy öreg pap bácsi, Márk atya szerezte:

„Napnak, Holdnak, csillagoknak szép Fia,

Téged küldött pásztorunknak Mária.”

 

„Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője és népednek jó pásztora legyen.

Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára. Ámen.”

 

 

Márton Áron pap bácsit 1939-ben szentelték püspökké. Képzeljék, a frissen felszentelt püspök élete első bérmaútjára hazajött. Itt Csíksomlyón ez év nyarán bérmálta az összegyűlt ifjakat a somlyói Mária búcsún.

Emlékező közösségünket csíksomlyói búcsús énekünkkel köszöntjük: Te vagy földi éltünk vezércsillaga, édes reménységünk kegyes Szűzanya.

 

 

Nálunk, Szentegyházasfaluban és Kápolnáson kétszer is járt a püspök úr bérmálni, 1947-ben és 1969-ben. A jelenlévő kórus- és zenekari tagok nagyszülei, egyeseknek szülei is jelen voltak a jeles eseményen.

 

Lőrincz Jolán néni, akkor harmadik osztályos volt, így emlékszik vissza a bérmálkozására:

Kilencévesen még keveset tudtam, és soha nem kérdeztem meg a velem egykorú bérmálkozókat, hogy ők akkor mennyire voltak tisztában a Bérmálkozás Szentségével. Azt gondolom, hogy nem jobban, mint én.

Sokkal később, mikor felkértek, hogy bérmakeresztanya legyek, vagy mikor a fiaim is bérmálkoztak, próbáltam újraélni azt az eseményt.

Emlékszem, hogy azelőtt pár héttel voltunk Elsőáldozók és újra úgy öltöztettek fel, mindenkit. Ünnep volt és sok-sok ünnepelt, mert előtte nem járhatott a Püspök Atya bérmakörútra, tiltotta a kommunizmusi butaság.

Így történhetett meg, hogy mi egyszerre Édesanyámmal bérmálkoztunk és akkor bérmálkozott enyhe túlzással a falu fele.

Ma már csak a 14 évnél idősebb ifjak bérmálkozhatnak, de akkor bizonytalan volt a következő bérmálkozási lehetőség.

Ma is megnéztem a Püspök úrtól emlékbe kapott szentképet, aminek a hátuljára MÁRTON ÁRON neve van írva, 1969. július 25.

Én úgy éltem meg, mint egy második elsőáldozást. Nagyon szép volt az a nap, a Szentlélek végezte a dolgát.

 

 

Márton Áron püspök úr életútjából tudjuk, hogy 1919-ben a háborúból leszerelve Brassóba indult szakmát tanulni. A vasiparban számított elhelyezkedni, a szorgalmáról és tehetségéről közismert ifjú. Akkoriban összekuszálódott Erdély. A brassói szászság nem fogadta be Őt, de mi szívesen elképzeljük, milyen lett volna Márton Áron, a fiatal kovácsinas. A kórus pihen, a zenekar pedig Joseph Strauss Kovács polkáját muzsikálja.

 

 

Mi nagyon szeretjük a népdalokat. Úgy értesültünk, hogy Márton Áron is szívesen énekelt, Domokos Pál Péter, a híres népdalgyűjtő barátjaként és munkatársaként nem is tehetett másként. A bécsi döntés után vállalta a Dél-Erdélyi megpróbáltatásokat, Gyulafehérváron maradt, szórványban. Honvágyáról Bartók-dallal emlékezik Dániel Kinga szólóénekesünk. Őt osztálytársa, Benedek Szilárd kíséri tárogatón.

 

 

Egy nyári turnénk alkalmával Márton Áron nevével Máramarosszigeten, a híres börtön meglátogatásakor is találkoztunk. Az mesélték a börtön bemutatásakor, hogy a zárka kínszenvedéseit kacagókúrával élte túl. Püspökünk a börtönőrök nagy riadalmára naponta egy órát megállás nélkül hangosan nevetett. Nevessünk mi is! Három tréfás dal következik, a Fili kedvenc népdalcsokra.

Az első - a tücsök lakodalma – az állatok, bogarak lázas készülődését mondja el. A szúnyoglány esküvőjére készül mindenki, de olyan hosszasan, hogy a tücsök megunja kivárni és megszökik.

Ezután az isapi lányok bálja vidám hangulatát szemlélhetik. A lányok izgatottan sütnek, főznek, gombócot gyúrnak, ám egy óvatlan pillanatban megjelenik az ünneprontó: a bíró kutyája. Mindent felfal. A gonosz eb érkezését félelmetes tremolók, iszonyatos cintányér-csattogtatás és trombitaszóló jelzi.

Szegény lányok. Szomorú gyászzenével, lehajtott fővel siratják szétdúlt báljukat.

A nehéz pillanatot egy nagy orrú bolha vidám ugrándozása oldja fel.

 

 

Kissé kapkodó életrajzvázlatunkból nem maradhatnak ki Márton Áron katonaévei sem. 1915-ben két nappal sikeres érettségije után vonul be katonának, olasz és orosz frontra vezényelik, négyszer is megsebesül. Főhadnagyként tér haza a világégésből.

A világon talán a magyar népnek van a legtöbb katonaéneke. A székelyek keleti határőrködésük idején rengeteg szomorú és vidám katonanótát költöttek. Ebből a gazdag hagyatékból hallgassanak meg most Három katonadalt.

 

 

Föl, föl vitézek a csatára! énekli mindjárt a kórus, ami lassan a mai hangverseny végét is jelenti. Remélem, jó volt közösen emlékezni, és azt is remélem, hogy mi még találkozunk, meglátogatnak minket Szentegyházasfaluban, a világ legmagasabban fekvő magyar városában. Szeretettel várjuk.

Örömmel és köszönettel vesszük, ha a kijáratnál elhelyezett CD felvételeinkből emlékül vásárolgatnak.

Isten magukkal, a viszontlátásra!

 

Köszönjük a sok tapsot! Hangversenyünk ráadásaként ismét Márton Áron püspök életútjára emlékezünk, ezúttal gyergyói szolgálatának éveire:

Piros szivárvány koszorúzza az eget, koszorúzza a gyergyói nagy hegyet...

 

Két ügyes, hibátlan bemondó lánykánk: Molnár Mónika és Ozsváth Barbara. A fent olvasható bemondó szövegeket elválasztó hangjegyecskék az énekeket jelzik. A fényképfelvételeket Tókos Attila készítette.

 

KÉPTÁR!