Az alábbi riportot Magyari Tekla készítette. Megjelenik a Nőileg c. folyóiratban 2020. júliusában.
A zene rendet teremt – nem csak a fejekben
„Énekelni nem lehetett, de legalább kapáltunk” – összegzi a világjárvány pozitív hozadékait Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia karnagya. „Kóruspróbát nem lehetett tartani a tavaszi hónapokban. Ez nagy hátrányt jelentett, de mi a hátrány előnyét kihasználtuk: ültettünk és tetőt fedtünk, épületeket javítottunk”. Merthogy nem csak a zene által szépíti városát a 140 tagú gyermekegyüttes, de néhány éve kétkezi munkájával is: több tízezer fenyőt ültettek a Hargita kies oldalaiba, és szépen fejlődik a Fili félhektáros csemete- és botanikus kertje is.
Évek óta figyelem, mekkora erőt képvisel a 38 éves szentegyházi gyermekegyüttes. Nem csak azért, mert általa vált zeneszerető- és értő közösséggé a Hargita megyei kisváros, általuk és a népi bútorkincset mentő Múzeum Szálló révén lendült fel a helyi turizmus, de közösségi erejük is példaértékű. Egyéb tevékenységeik mellett csemeteültetést is szerveznek a Hargita széldöntött részein, több százan – gyermekek és szüleik - gyűlnek össze a nehezen megközelíthető, meredek hegyoldalakon. Idén ugyan a járvány miatti óvintézkedések nem tették lehetővé az erdősítés közösségi élményét, de így is mintegy 60 ezer fenyőfával lesz zöldebb a Hargita a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület szervezésével. A korábbi évek erdősítéseivel együtt tehát több százezer fával gazdagodott a szebb időket is megélt hegyoldal.
Ültetni kell
„A ’90-es évek közepétől rendszeresen vízproblémákkal küzdöttünk Szentegyházán. Hiába, hogy a források vidéke és a nagy hozamú Vargyas-patak völgye, mert az erdő kipusztulása után a tiszta hegyi patakból sáros lé lett. Ihatatlan víz jött le a hegyről. Tulajdonképpen a széldöntések meg a nyakló nélküli fakitermelés, a Hargita lepusztulása volt az első jel, ami megmutatta, hogy muszáj erdősíteni.” – meséli a fásítás szükségességét a Fili karnagya.
„ Ráadásul mintegy 15 évig nagyon sok keserűséget okozott a vízhiány, főleg azoknak, akik turizmussal foglalkoztak. A Múzeum Szálló és a Filharmónia is vízfüggő volt ilyen szempontból. Volt olyan korszak is, hogy amikor egy kevés eső esett, máris elvették a vizet, hordhattuk vedrekkel, kannákkal. Az eső hordta le a sarat a hegyről, mert nem volt erdő, ami átszűrje, megfogja, és rendszerezze a talajvizet. Az erdő hiányának az első nyomasztó következménye az állandó vízgond volt, a másik az elkeserítő látvány, a harmadik pedig az, hogy az erdő vagyon. Azoknak, akiknek erdő birtokrészük volt, és róla már eltűnt a fa, hirtelen elértéktelenedett a földjük, így sokan eladták, elkótyavetyélték a tulajdont. Nemrég a birtokos gazdák belátták, hogy a fenyves fontos, ültetni kell. Hozzájuk csatlakoztunk mi is a Filivel.” – magyarázza az előzményeket Haáz Sándor.
Összeénekeltek egy csemetekertet
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 2017-ben Kanadában népszerűsítette a magyar kultúrát és népdalokat. Lenyűgözte őket az érintetlen erdőségek, a tiszta vizek és jó levegő országa. „Azóta jártunk Svédországban is, az még inkább a szűz erdők világa. Mindkét ország bejárása hatalmas élmény volt számunkra, a zöldövezetek látványa mindent felülírt. Láthattuk, hogy mit jelent, ha egy városrendészet igényesen látja el a faladatait, ha nem csak szemet gyönyörködtet, hanem a zöldövezetek levegőtisztító hatásaira is odafigyelnek. Amikor hazajöttünk, eldöntöttük, hogy a Fili minden lehetséges eszközével kiáll, hogy Szentegyháza is a zöldövezetek, a virágok és a fák települése legyen, illetve a Hargita feltétlenül kerüljön vissza a régi pompájába” – meséli a 2017-ben létrehozott csemetekertjük előzményeit a karnagy.
„Szentegyházán sok évszázadon keresztül jól működő közbirtokosság létezett, de a kommunizmus idején ezt ellehetetlenítették, a rendszerváltás után sem sikerült újraszervezni. Ez alatt az erdőt kalandorok lepusztították. Szerencsére, néhány éve egy rendkívül értelmesen gondolkodó, fiatal gazdákból verbuválódott működő közbirtokosság jött létre. A törvények és lehetőségek keretében végre elkezdtek rendet teremteni a hargitai erdőbirtokok ügyében. Közös egyetértéssel, a Kanadában gyűlt adományainkból anyagilag is támogattuk őket, mindemellett vásároltunk egy több mint félhektáros földet a szentegyházasfalvi Mártonffi János Iskola közelében. Ontario Tree Garden néven csemetekertet hoztunk létre, így köszöntük meg a kanadaiak nagylelkű Filitámogatását. Én akkor fenyőcsemete-ültetvény létrehozásán gondolkoztam, de nemsokára kiderült, hogy a fenyőcsemete-kert egy nagyüzemi és erdészeti feladat. Mindennek ellenére
a gyermekeknek meg kell mutatni, mit ér egy kivágott fenyőfa!
„ Azért a kis, 2400 csemetéből álló fenyőültetvényünket mégis megcsináltuk, gondozgatjuk. Azt azonban, hogy évente újabb parcellákkal folyamatosan bővítsük, majd a 6-7 éves csemetéket kiültessük a Hargitára, és a helyükbe újakat rakjunk, sajnos minket meghalad” – magyarázza a zenetanár. „De a gyermekeknek mindenképpen érdemes megmutatni, hogy mit ér egy kivágott fenyőfa. Azt csemete korától gondozni kell, és kiültetés után még egy fél évszázadot várni, ahhoz hogy kivágható legyen. Így lesz fontos, felértékelődik. ”
„Szóval, vittük kapálni, gyomlálni, öntözni a gyermekeket, főleg munka- és iskolaidőn kívül, hétvégenként, vakációkban. Rendszeres Fili közmunkákon foglalkozunk kis fenyőcsemetéinkkel. 2018 tavaszán döntöttük el, hogy a terület egy részén botanikus kertet létesítünk. Felszólítottunk minden Filis gyermeket, hogy hozzon a kertbe egy facsemetét vagy bokorsarjat és ültessünk közösen egy olyan füvészkertet, ahol mindenkit képvisel egy levendulatő vagy diófa, díszfa, gyümölcsfa, díszcserje, ribizli, málna….- bármi. Elültették. Felcímkéztük a gyermek nevével, évszámmal, a fa fajtájával. Hozzávetőlegesen 120 gyermek hozott valamit, ezekből a tavalyi szárazság, a pockok, ürgék és egyéb viszontagságok miatt fele maradt meg, de közben folyamatosan pótolunk”.
Juhar, éger, tölgy, dió…
„Új, kis Filisek is jelentkeztek, hogy szeretnének ültetni ők is, úgyhogy tavaly is, idén is újabb növények kerültek földbe. Egy látványtó is helyet kapott a füvészkertünk közepében. Partjára vízigényű zöldeket, égerfát, fűzfát, nyírfát szurkáltunk körbe, mind jól életre kaptak. Nemsokára lesz egy békás, susnyás, fűzfás területünk, távolabb a tölgyfák, cserefák, juharfák, majd a gyümölcsfák sora.” – meséli a botanikus kertjük alakulását Haáz Sándor.
„A „bezzeg-országokban”, mint Svájc, Olaszország, Franciaország elképesztő zöldkultúra létezik, csodálatos parkok, ligetek. Magyarországon soha nem látott szépségű kerteket látogathattunk a Filivel, nemrég épp a Szarvasi Arborétum kápráztatott el. Fontos lenne itthon is ezt az irányt követni. A füvészkertünk példaértékű kezdeményezésével mindenképpen szeretnénk megmozgatni az emberek fantáziáját.” Amit ültettünk
minden dúsan, szépen hajt
„A gyermekek is észrevették, hogy a COVID-veszély igen-igen jót tett a természetnek. Hogy csend lett, megindultak a madarak, olyan virágok nőnek, amelyeket eddig nem is vettünk észre, hiszen a ritkásabb forgalom kíméli a falu határát, életterét. Nagyon örvendek, hogy a gyermekek ezt így meglátták és megfogalmazták maguknak, hogy nyugodtabban, odafigyelve kell a környezettel bánni. Hamar meghálálja, ha nem bántjuk a nap minden órájában.”
„A járvány okozta kényszerszünet idején a csemetekertre bőséges időnk jutott. Sikerült bevezetnünk a vizet a telekre, öntözőrendszert alakítottunk ki, megoldottuk a villanyvezetést is. Két éve vásároltunk egy régi, bontott csűrt Kápolnásfaluból, annak újraépítésével született egy ellátó épületünk. Ez lett a víz- és villanyközpontunk, itt tároljuk, immár zárt helyen, mezőgazdasági szerszámainkat, növényvédő szereinket, szükséges kellékeket. Igazi tavasza volt a kertnek az idei. Örömmel látom, hogy minden ültetvényünk dúsan, szépen hajt. Alig várom, hogy húsz év múlva megnézhessem, hogy ott micsoda botanikus kert lesz! Hófehér padokkal, szökőkúttal meg mindenféle bokros ösvényekkel. Számomra a dalolás mellett a faültetés nélkülözhetetlenné vált, nem csak a hargitai fenyves erdő, hanem a Fili botanikus kertje esetében is. Ebben a gondolatkörben éljük a 2020-at, a Trianon 100-at. Ha már közösen énekelni nem lehet, legalább ültessünk, kapáljunk!”.
Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a "Szeretjük Szentegyházát" facebook oldalon Virágos porták kiértékelésről olvashatnak.
