A Székely Nemzeti Tanács 2015-ben döntött úgy, hogy október utolsó vasárnapja legyen a székely autonómia napja. A székely közösségek őrtüzek gyújtásával hivatottak ezt ünnepelni azóta is.
Idén tizedik alkalommal lobbant máglya Szentegyházasfaluban. A kezdetekben a Kultúrház előtti parkolóban volt az őrtűzhely, a székely zászló mellett. Szívesen váltottunk helyszínt. Pár éve a tágasabb, szabadabb Filikert ad otthont a hazafias érzelmű székely találkozásnak.
Az eseménysor a felállított máglya belobbantásával kezdődik (Sándor Zsolt), utána a helyi plébános áldása következik (Koncsag László), majd a frissen beiktatott polgármesterünk beszél (Lőrincz Csaba). A fúvósötös zene kíséretére székely himnuszt énekelünk, aztán a hagyományőrző huszárok kapitánya beszél. (Mihály József)
Az autonómia ünnepet a magyar himnusz zárja. A kihelyezett asztalokon szalonna, túró, vereshagyma és házikenyér, majd bor és pálinka ad kedvet beszélgetésre, nótázásra.
Meleg, szélcsendes este volt. A máglya hatalmas lángja az égig csapkodott. (.... de jó volt vízzel lelocsolni a közeli esztenát!)
Sándor Zsolt felvételei itt. Katona Szabolcs képei itt.
Tavaly december 10-én adventi hangversenykörutunk nulladik állomásaként a Krisztus Király katolikus templomban énekeltünk. Akkor Löfi Gellért volt a meghívónk, vendéglátónk.
Most, október 26-án, az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy a Szentgyörgyi Hangversenyévadot mi nyithatjuk meg. A Tamási Áron Színházban énekelünk este 7 órától.
Meghívó-szervező: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Kónya Ádám Művelődési Ház.
A szentgyörgyi kiszállásunkat kirándulással kötjük egybe. A gyermekekkel a Torjai Büdösbarlangot és a Bálványosfürdőt szeretnénk meglátogatni (indulás 11:45 órakor), azután ebéd a sepsiszentgyörgyi Park vendéglőben. Temérdek itthoni programunk miatt (csősz-bál, gólyabál, disznóölés, születésnap, stb.) egy busz népe később (16:45 órakor) indul, nem kirándul, épp a koncertre érkezik meg.
Úgy értesültünk, hogy hangversenyünk beléptidíjas: ki korán kel- jegyet lel!!!
Szeretettel várunk!
Eszünkbe sem jutott eddig, hogy a békák is füllenthetnek. Márpedig az idei, XIX. Őszi Hadjárat időjárás jelentésével alaposan melléfogtak. A bekonferált zuhogó eső helyett őszi verőfény kísérte a lovas-szekeres verbuváló körutat.
Az ezt megelőző napon a történelmi megemlékezés is rendben lezajlott. Mihály József huszárkapitány a világosi fegyverletétel 175. évfordulója emlékére Görgei Artúr nagysága előtt hajtott fejet, a szónokok (Opra Erika tanítónő, Lőrincz Csaba polgármester, Potápi Árpád János államtitkár valamint Csíkszereda újonnan kinevezett főkonzulja, Dolhai István) is kiemelték, hogy a fegyverletétel a magyar nemzet megmenekülése volt a túlerővel szembeni biztos pusztulás helyett. A Gyermekfili esti koncertje hangulatát nem is próbáljuk leírni, hiszen a családias közös éneklős pillanatokat a mellékelt fényképfelvételeken úgysem lehet megtapasztalni.
A Fili több, mint 160 fővel zengedezett, majd a félidőnél 25 huszár sorakozott "segítségül". A dalok szünetében Mihály József kiosztotta az "Székely koszorú" érdemrendeket (Szabó Enikő, Tamás József, Molnár Tibor, Gergely Attila zetelaki huszárkapitány), valamint Elekes Gellért remek szavalatát hallhattuk.
A szombati verbuváló menet Szentkeresztbányán állt meg, azután Lövéte főtere következett. A hagyományos huszárvágta a Vargyasi lázon zajlott, az étkezés pedig a szelterszi festőborvíznél (600 fő).
A hadjárat végén az eső is szót kért, a kései szekereseket jól elpáholta.
A velencei közös vacsorán minden jeles résztvevő oklevelet és emlék-kitűzőt kapott ajándékba. A huszárbál is beindult éjfél tájban. Virágh Szabolcs képei itt.
Vasárnap: főzőverseny a Papkút mezején.
A Vadászok csapatának a vaddisznópörköltje vitte az I. díjat, emellett a Filis VI. - VII. osztályosok is remekeltek. A hagyományos "TIR " színpadon a Mártonffi iskola osztály-kórusai és dalcsoportjai léptek fel, aztán Kiss Tibi, Tóth Csaba, végül Vesztergám Miklós tárogató muzsikája (Katona Szabi képei itt). A hadjáratos közösség késő estig nótaszóval ünnepelte a békák melléfogását...
Alig kezdődött meg a suli, máris koncertmeghívások gyűltek, amiből 4 fellépést bevállaltunk. Az első már le is futott, a marosvécsi évfordulós ünnepi hangverseny. A Fili másodszor kapott meghívást a nagyhírű kastélyba, mely kiemelkedő irodalmi és kulturális központja volt felső Marosmentének. Idén ünnepelte a család az örökségük visszaszolgáltatásának 10. évét, ez alkalommal utaztunk oda a gyermekekkel. Előző koncertünk hat éve, a kecskeméti turnénk első állomása volt. A program szerint szept. 29. vasárnap lett volna a fellépésünk, de a közelgő esős hidegfront hírére előbbre sikerült hozni a hangverseny időpontját, így napsütéses, derűs időben nótáztunk az ódon várudvaron 28. szombat délután 4 órától. Nem volt egyszerű az időpontváltoztatás, sok gyermek már programot szervezett magának, családok szintén. Engedéllyel "kiválthatta" magát egyik-másik kérezős olyan énekkarossal, aki nem szerepelt a nyári turnén, de járt próbákra, tudta a holland dalokat. Sikeresen összegyűlt a társaság, begyűjtöttük az udvarhelyen tömegfutó filiseket is, 3 busszal megérkeztünk. Remek pörkölt, nehéz bepakolás, sok régi ismerős. A koncert nem érte el a 9-es osztályzatot ( elszakadt a bőgő D húrja, 4 ájulás, zenekari bakik, leszálláskor pódiumbaleset, stb), de a remek hangulatot és a hálás közönséget a hazáig tartó nótázás jelezte. Gyönyörű naplementében a Nyárádköszvényesen tarkálló léggömb parádé bearanyozta a hazautunkat. Maradt erő a Márton Henni lakodalmára való beéneklésre is!
Hosszú és fárasztó volt a Holland turné. Ezt tudtuk előre, ezért a hazaérkezésünket követő szeptember eleji hagyományos prímásképző-és tánctáborunkról már eleve lemondtunk. Pályázatot sem tettünk le. Váratlanul jött tehát Budapestről a tavalyi hangszeroktatónk, Palugyai Masát Miklós telefonos bejelentkezése: Mikor érkezzen tanítani? Mi lesz az idei anyag?
Egy gyors felmérés a filis hegedűsök házatáján és megszületett a döntés: négy napos hegedűoktatást indítunk szeptember 2 - 5 időszakban nyolc prímásjelölt számára, a tavalyi anyag átismétlése mellett kalotaszegit is tanulnak. A filis hegedűsök mellé székelyszentkirályi táncházas kisgyermekek is érkeztek, egykori hegedűsünk, Balázs Hajni tanítványai. Élet költözött a Szállóba, zeneterembe, dolga lett Róza néninek, nekünk és Miklósnak is.
A gyorstalpaló képzés két fő prímása, Elekes Domi és Andris még a hét végén zajló udvarhelyi táncháztalálkozó felvonulására is bejelentkeztek.
HS képek itt.
Éjjel 2-kor érkeztünk révbe, a zalaegerszegi bentlakás nemrég elhagyott ágyaiba. Életmentő helyszín volt, a reggeli csodás. Megdicsértük a kapus néni remek baracklekvárját, amit a fogadásunkra adományozott. Egy adakozó felszámolt könyvtárának könyveit is vihettük ajándékba. A kiértékelő és indulás drámamentes. Alig várjuk a zalaegerszegi hagyományőrzőket, vendégfogadóinkat, hogy meghálálhassuk ezt a remek lehetőséget.
Az elmaradhatatlan Tescozásra Budapest határában került sor, gyors étkezés a buszok árnyékában (Csilla-szendvics, Kati-májas), aztán kétharmados többséggel Biharkeresztesig utaztunk. Ezalatt a buszokon érdekes nyelvjáték indult: a turné élményeit összefoglalva párosával kellett írjanak alliterációt (ugyanolyan betűvel kezdődő szavakból álló) szövegeket és eszperente (egyféle magánhangzókat tartalmazó) mondatokat. Ezekből kattintással lehet olvasni itt, ott, itt, ott,.
Az étkezésünk Biharkeresztesen Szarvason főzött kétfogásos estebéd volt, amit Katona Csaba a kisbusszal szállított. Azért esett a választásunk a biharkeresztesi elfogyasztásra, mert az utolsó percben született elhatározás, hogy nem a déli pályán, hanem északon utazunk haza. Polgármesteri fogadásban részesültünk. Jó testvérek!
Ennyi kalandozás után már gyermekjáték volt a határátlépés és reggel fél ötkor sikeresen lezártuk a FILI 2024-ES NYUGATI HADJÁRATÁT.
Hazatértek a Filisek, székelyhon cikk itt!
Haáz Kati képei itt!
Passauba érkezésünk első csodája az volt, hogy szabadnapot kapunk. Koncertre holnap, kedden délután 3 órakor kerül sor, pont egy nap múlva. Megérkezésünkkor Csilla néni üdvözölt, felvezette a buszokat a várba, elszállásolt a Vár Szállóban és a mellette lévő tornacsarnokban. Csoda mindkét szállás. A Várban 4 ágyas szobák, kényelmes fürdők, izgalmas középkori várfalak, lépcsők, pázsitos ösvények. A tornateremben medicina-labdák, matrac-szekér, kosárpálya. Itt 26 fiú ökörködhetett kedvére, a szálláson pedig 113-an kaptunk elhelyezést. Gotthárd Csilla néni lakására 10 fő kapott szállást. Fél ötkor gyülekeztünk két csoportba a tálcás ebédre: háromfogásos, bőséges, változatos és ízletes. Belaktunk.
Estefelé városnéző sétaprogramra indultunk, a meredek várdomb oldalába vágott kacskaringós erdei ösvényen. Este 9 óra, a kongó belvárosi utcákon sehol egy teremtett lélek. A solingeni késelés hírére elbújtak az emberek. A városházának énekeltünk egy halk die Gedanken-t, aztán a sodronyhíd, majd az alagút után visszasétáltunk a várba. Ránk fért a pihenés.
Kedden a verőfényes délelőtti sétában végre nyüzsgött a város. Közösen beültünk a Sankt Paul temlomba, délutáni koncertünk helyszínére. Hálát adtunk Istennek, hogy baj nélkül idáig eljutottunk, azután mindenki ment, amerre a szeme látott: ajándéktárgyak üzleteit, divatboltokat kerestek fel, volt aki egyszerűen sétált és bámészkodott. Egyesek szórólapokat osztogattak koncertmeghívással közben gyakorolták az angol nyelvtudásukat.
A koncertünk a barokk szentélyben 9,60-at ért. Már megint egy kitűnő hangverseny. A sugárzó öröm a gyermekek arcáról jelezte, hogy a következőkben hazafelé visz az utunk. Csilla néni garázsában, a Schardenberg-i fogászati rendelőnél várt Katona Csaba a fuszulykás ebéddel, ott vettünk búcsút Németországtól, Ausztriától, ettől a mesebeli vidéktől. Kiszámoltuk: ötödikszer jártunk Passauban, legutóbb 6 éve, amikor Orsika foga kitörött.
Ez a turné idáig különleges volt, senkinek se tört keze, lába, foga, egyéb betegségek sem tizedelték a Filit. Noha hazautazásunkkor ugattak itt-ott a buszokban.
Hamarosan frissülő képtár itt!
Czyzyk Laci bácsi képei itt.
Katona Szabi képei itt!
Haáz Kati képei itt!
Vasárnapi ébredésünk Zwolletól 50 km-re egy világmögötti erdei sátortáborban volt.
Sajnos a szervezők nem találtak ekkora létszámra, mint a Fili, kényelmesebb szálláslehetőséget, így maradt a gyermektáborban való elhelyezés.
A sátortáborban tágas fürdőház külön fiúknak, lányoknak, kifogyhatatlan meleg víz, tisztaság.
A baj a kései megérkezéssel kezdődött.
Valamikor éjjel 11 órakor kecmeregtünk ki az autóbuszokból egy erdei parkolóba. Szemerkélt az eső, s a táborig vezető úton a fák ezt mind nagy cseppekben potyogtatták ránk bő 200 méteren keresztül. Mire a tábori sátrakhoz értünk, már senkinek sem volt kedve visszafordulni a buszokhoz a takarókért. Pedig jól jött volna éjjel. Az Urk-ben bérelt tábori ágyakra több takaró, meleg ruha kellett volna. Aki vette a fáradságot és visszament a vastagruha készletért, az éjszakát megúszta.
Reggel elég sok didergő leánykával találkoztunk, de a bőséges reggeli, a derűs napsütés mindent helyreigazított annyira, hogy jó hangulatban hagytuk el a már megkedvelt diáktábort.
Kétszeresen is hálát adtunk az urk-i fogadónknak, Csongi tiszteletesnek.
Az ő ötlete volt a kinyithatós ágyak bérlése Uttrechtből. Igazán elmés szerkezetek voltak. A 120 ágy összecsukva, pontosan összerakva egy kisebbecske utánfutóra felfért. Ezek kinyitását, összeszerelését igen hamar megtanulták főleg a nagyfiúk, s így gyorsan elkészültek a hálószobák. Ha nem lettek volna ezek az ágyikók, matracok híján, a bicskánk beletört volna a földön alvásban.
A másik kedves, tiszteleteshez fűződő élményünk a három láda emléktárgy. Egy urk-i souvenir-üzletet felszámoltak, és kézi festésű porcelán szobrocskákat, kancsócskákat, kis tárgyakat lehetett választani hazavitelre. Kapkodtuk a fejünk, annyi kedves, szép dolog volt. A gyermekek az otthoniakra gondolva, kivételes engedéllyel többet is választhattak a csecsebecsékből. Indulásunkra csak a sérült vagy nem annyira tetszetős kacatok maradtak meg.
Hágába érkezésünk rendesen, kiszámított időpontra sikerült. Végre pontosak vagyunk! A zsúfolt belváros közepén lévő nagytemplomnál ügyesen, gyorsan leszökdöstünk a buszokról, kiszedtük a hangszereket, szereplőruhákat, illetve a pódiumrendszert, az étkezéshez és esti sétához szükséges kellékeket is. A templom melletti iskola egyik nagy osztálytermébe pakolászódtunk le.
Kiderült, hogy mi készítjük az ételt. Katona Csaba és három kísérő gyorsan neki is láttak lóhalálában. Ráadásul jött a hír, hogy legyünk készenlétben, mert nemsokára kezdődhet a koncert is. Az újkenyér szentelési mise után villámgyorsan berendeztük a helyszínt, behangoltunk és kezdődhetett a hangverseny. Ezt Landeck Dániel nagykövet úr köszöntője nyitotta meg. Ez alkalommal hollandul konferálónk (Van Bolhuis-Szabó Jonatán) egy tehetséges fiú volt. Mivel itt az összegyűlt közönség javarésze magyar nyelvű volt Emőke és Réka is szót kaptak, így hárman, felváltva vezették a műsort.
Meghívónk, Makkai Réka néni adminisztrálta és kezelte az előadás menetét. Számunkra a nagy meglepetés falusfelünk, Tamás Enikő volt, de ezen kívül Koreck Zita, Koch Zsóka, Kónya Melinda, mind-mind marosvásárhelyi , Haáz Katival korosztálybeli ismerősök, barátok örvendeztünk egymásnak. Itt búcsúzhattunk el a zwollei tiszteletestől, akit a műsorunk végén elhangzó himnuszaink nagyon meghatották…s nemcsak őt.
Nagy nehezen sikerült a kisbuszba is betuszkolni a sok maradékot, kelléket, ami a főzés után az utcára került a szó szoros értelmében, hiszen a gondnoknak sürgősen mennie kellett és bezárta az épületet. Úgyhogy a templom előtt egy lomtalanítási látvány fogadta a kisbusz érkezését, miközben a Fili villamossal Hága központjába várost nézni utazott. A Hágai Magyar Követségtől úti csomaggal is felpakoltak! Köszönjük!
Az autóbuszok a hágai tengerparti nagy parkolóban elég sok kóválygás után tudtak pihenni. Na ennek a kései megállásnak fizettük meg az árát, hiszen a kötelező 9 órás megállás úgy módosult, hogy nem este, hanem éjfél előtt egy kevéssel indulhattunk tovább. A hűvös, szeles estét tengerparti sétával, közös tánccal, bandázással töltötték el a gyermekek.
Este mindenki becuccolt az autóbuszba. Végre melegben aludhattak jó sokáig!
Hétfő dél körül Passauba érkezünk. Gotthárd Csilla néni vár minket. Pihenőnap, nem lesz koncertünk csak kedden.
Még mindig van energiánk!
Egyik filis szerint: „Jó dolgokat fel sem tudom sorolni, rossz dolgokra nem is emlékszem.”
Kell ennél több?
Üdvözöljük az otthoniakat turnénk legtávolabbi pontjáról, Hágából!
Haáz Kati képei itt!
Aki a pénteki és szombati naplójegyzetekbe belelapoz, bizonyára a fenti címet adná. Csoda helyek, csoda emberekkel….
András Izabella
- augusztus 23., péntek
A hannoveri tóparti szállásunkról időben sikerült elindulni Urk fele, Hollandiába. Útközben buszunk ápolásra szorult, így egy parkolóban voltunk kénytelenek egy kis időt tölteni, ahol volt egy rövid eligazítás majd némi keksz és zsebpénz társaságában bevettük az itt levő üzletet, játszóteret. Hamar eltelt az az idő, amit a másik két busz nélkül töltöttünk… nagy örömmel, tapssal fogadtuk a buszunkat, melyre gyorsan felpattanva folytattuk utunkat, hogy időbe elérjünk a koncertre.
Urk-be érkezve azonnal öltözés volt és indulás a koncert helyszínére.
Útközben már láthattuk a kis halászházakat, a jellegzetes kis holland épületeket, a sík terepet, a sok biciklist és a mosolygó nyugodt embereket. Urk már első perctől egy nagyon nyugodt, szép, rendezett városnak tűnt és ez nem változott az ott-tartózkodásunk alatt. A koncertre a kikötőből egy rövid séta vezetett. Figyelni kellett a csendben közlekedő autókra és a sok biciklisre a kis hangulatos utcákon. A hangverseny jól sikerült. A közönség lelkes volt, ráadásul sokan voltak, s kivonuláskor mindenki mosolygott. A gyermekek is érezték ezt a szeretetet, utána bátran mertek fotókat kérni a holland kórusos kislányoktól, s örömmel fotózkodtak a vendégfogadók is velünk.
Reggel a Gábos busz 7 órakor, a többiek 9 órakor megérkeztünk hannoveri szálláshelyeinkre.
A Gábos busz járt a legnagyobb szerencsével, 40 km-re Hannovertől egy kempingeben tette le a gyermekeket, a Gyuri busz a bányai gyermekekkel egy külvárosi panzióban foglalta el szálláshelyét, az utánfutós busz pedig a város központjában levő parkolóhelyen állt meg. Ennek a csapatnak egy része családok vendégei lesznek, a maradék 20 fő pedig egy szállodában foglal helyet. Ez a busz egy kicsit pórul járt: a családok közül jó néhányan a munkaidő miatt csak délután vagy este tudták elvinni a feliratkozottakat, a szállodában is csak 3 óra után volt szobaváltás, a beléptetés sem volt egyszerű. Reggeltől délután 4-ig városnézés, templomlátogatás, az egyetemi étkezdében kiadós-bőséges ebéd elfogyasztása és ejtőzés a parkban lett osztályrésze ennek a társaságnak.
Istennek legyen hála, gyönyörű szép idő volt. A magyarországi katlanból északra vagyunk, így a 20-22 fokos szellőcskék csak kellemesebbé tették a napunk.
Az autóbuszok kötelező pihenője miatt a gyermekek városnéző sétáját csoportokban oldottuk meg villamossal, metróval. Ezeket Haáz Katalin szervezőnk adminisztrálta.
A koncert annak ellenére, hogy lefárasztottuk a gyermekeket, 9,50-et ért meg. Hasonlatos helyszínt kaptunk a tavalyi londoni St. John's templomhoz. Ez a templom is koncertteremként működik érdekes, csengő-bongó akusztikával, ami feldobta a gyermekeket, így a nem nagy létszámú, de annál lelkesebb közönségnek szívesen énekeltek. A bemondásban három németországi kislány is segített, kevés rutinnal, de azért ügyesen konferáltak a németajkú közönségnek. Így az idegenek is megértettek valamicskét a magyar népdalainkból, történetünkből, a koncertjeink lényegéből.
Balról-jobbra: Balogh Barka, Nagy Réka és Nagy Tímea.
A templomban fogyasztottuk el a szendvics-vacsoránkat, amit hálásan köszönünk Menyei Botondnak! Vacsora után a hannoveri családok süteményekkel kényeztettek.
A nyugati kalandozásainkat Urk-ben folytatjuk. Az a hír járja, hogy tizenhét urk-i kiskórustag saját népviselettel be fog állni az énekkarunkba a holland énekek eldalolására. Holland bemondó lányunk is lesz! Alig várjuk!
Üdvözöljük az otthoniakat az erős és rendkívül fegyelmezett gyermekek nevében!
